Hallgass (meg)!

Te azt mondod: Hallgass rám!

Én arra kérlek: Hallgass meg!

Velem igazán nehéz dolga volt a szponzoromnak, Kócsó Lacinak, mert amikor kapcsolatba kerültünk, én éppen egy szakmai válság közepén csücsültem… ráadásul egy éve nem kávéztam. Egyáltalán nem tűntem jó partinak egy több száz fős, kávés, MLM-es hálózat elindításához…

Laci volt az, aki elhitette velem, hogy képes vagyok, megint képes leszek sok ember életére hatni.

Sokat sírtam és panaszkodtam… de ő végighallgatott. Azzal a hallgatással, amiről Agnes Beguin így ír a Figyelj és hallgass meg c. versében:

Ha arra kérlek, hogy hallgass meg

és Te tanácsot adsz,

nem teljesíted kérésemet.

Ha arra kérlek, hogy hallgasd meg érzéseimet

és Te elmagyarázod, miért rossz, hogy így érzek,

akkor rám tiportál.

Ha arra kérlek, hogy hallgass meg

és te úgy érzed, hogy valamit tenned kell,

hogy a problémám megoldódjon,

bocsáss meg, de úgy érzem,

hogy süket vagy.

Nem kértem mást, csak hogy figyelj rám

és hallgass meg.

Nem kértem, hogy tanácsolj, sem hogy tegyél,

nem kértem mást, csak hogy hallgass meg.

Nem vagyok tehetetlen,

csak gyönge és elesett.

Amikor teszel valamit helyettem

amit nekem kell megtennem,

csak megerősíted a félelmemet és gyöngeségemet.

De ha elfogadod, hogy úgy érzek, ahogy érzek

még ha ez az érzés számomra érthetetlen is,

lehetővé teszed, hogy megvizsgáljam

és értelmet adjak az érthetetlennek.

Ha ez megtörténik, a válasz világossá válik

és tanácsra nincs szükség.

Talán azért használ sok embernek az imádság

mert Isten nem ad tanácsot, sem megoldást,

figyel és meghallgat, a többit ránk bízza.

Tehát Te is, kérlek, figyelj rám és hallgass meg.

Ha szólni akarsz, várj egy ideig

és akkor már én is tudok Rád figyelni.

A világon a legnehezebb dolgok egyike valakit hallgatni. (Ennél talán csak megnyílni a nehezebb ;)) Ez csak úgy működik, ha elvek és gondolatok nélkül figyelek valakit, ha közvetlen kapcsolatban vagyok a másikkal. A beszéd megtanulásához általában elegendő (volt) két év. A(z aktív) hallgatást egy életen át tanuljuk.

Laci akkor nem csinált semmi különlegeset. Látszólag. Hiszen többnyire csak hallgatott, de a hallgatásában benne volt az, hogy rám figyel. Így vehette észre, hogy a könnyeimen átsejlik a derű… ilyenkor jöttek a jól irányzott kérdések, átitatva pozitív gondolkodással és humorral.

„Kétféle beszélgetés van. Az egyik, amikor mondom a magamét. Amikor önmagamat akarom érvényesíteni. Szavakkal hatalmat lehet szerezni, olyan világot, amely csakis rólam szól, amelyben én vagyok a fontos: amit én gondolok, én érzek, én élek, én fájok – színjátékot, melyben én vagyok a főszereplő. Aki a magáét mondja: egyedül van. Olyan világban él, ahol senkinek sincs köze hozzá. Ennél pontosabban nem lehet elmondani azt a helyzetet, amelyben élünk, s amit úgy is nevezhetünk: a szeretetlenség világa. Aki csak mondja a magáét, annak nincs szüksége barát­ra, testvérre, feleségre. Csak közönség kell neki. A másik fajta beszélgetés az, amikor valaki társat keres. Ez nagyon ritka.”

Müller Péter

Szombaton a kommunikációról, a metakommunikáció erejéről tartottam előadást a startképzésen. Már csak az első öt percben izgultam…